Egy három literes fazekat kétharmadáig vízzel (kb. 2 liter víz) töltve feltesszüka kályhára, tűzhelyre, ki hova főni. Amikor már zubogva forr a víz, beledunk egy nagyobbacska csipetnyi sót (kb. 1 púpozott kávéskanálnyit), majd mikor ismét zubogva forr, lassan csurgatva hozzákeverünk két csészényi kukoricalisztet, vagy kukoricadarát. Természetesen, miközben csurgatjuk a lisztet, gyors mozdulatokkal, folyamatosan kavargatjuk a puliszkát, mint amikor tejbregrízt főzünk, egyébként csomós marad.
Ha már az összes kukoricaliszt benne van a fővő vízben, a fortyogó, sistergő kukoricadarás/lisztes masszát szapora, heves mozdulatokkal addig kavarjuk, míg a puliszka kezd elválni az edény falától. Ugyanis ez jelzi azt, hogy a puliszkaliszt vagy dara kifőtt. Vigyázat, ha nem kavarjuk eléggé gyorsan a puliszkát, a fröcskölő péptől komoly égési sebeket szerezhetünk!
Innentől kezdve éppen úgy használjuk fel a puliszkát, ahogyan jól esik. Fogyaszthatjuk bármilyen húsból készült pörköltek, tokányok mellé köretnek, ha kifejezetten hízni akarunk. De megállja helyét zöldségnapon is a különféle zöldségtokányok, gombapaprikások köreteként, illetve tésztanapon is csudafinom túrós-, ill. ordáspuliszkának, de kifejezetten ízletes bármilyen frissen főtt ízzel, dzsemmel. Mi utóbb fűszeres szilvaízzel fogyasztottuk - mennyei volt.
Hozzávalók: kb. 2 liter víz, két csésze kukoricaliszt, vagy kukoricadara, csipetnyi só (kb. púpozott kiskanálnyi).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése